Leégett a seggem..

Ezen rövid bejegyzést testemnek és butaságomnak szentelem. Leégett a testem, mindenem, és kurvára szar ülni , sőt még járni is. Hogy történt e szégyentelen eset? Hát napoztam…
De izé, a gond az, hogy szoláriumban. Ráadásul ingyen, mert ügyes magyarként felfedeztem, hogy az egyik szoláriumban az első alkalom ingyen van. Így először elmentem novemberben, csak kis téli színt szerezni. Azután eltelt fél év, gondoltam, jól esne megint egy kis műfény. Így újra ott voltam, újra először, más néven, ingyen…20percet töltöttem el a kis napkoporsóban, s most meg szívok. AUUU. (Amúgy az amerikaiak hihetetlen naivak, és bíznak egymásban, és így rengeteg helyen és módon lehetne csalni..de mégse élek ezzel vissza, egy-két alkalmat kivéve, például amikor az Alcatrazban tett kirándulásunk után egyszerűen elemeltem a kirándulást vezető iroda által készített fényképet, amin egy kifeszített, Alcatraz szigetét ábrázoló gagyi plakát előtt állunk, s amiért, gusztustalan módon 20 dollárt kértek volna. S úgy ment, hogy levetted a falról a tiédet, majd úgy 10 méterre arrébb fizetted ki. Hát mi ezt a kis kört kihagytuk..)

Visszatérve égő seggemre, úgy hiszem, megérdemlem. Hogyan is képzelem, hogy csalok? Lopok? (Na, de nem igazán hiszek az ilyen isteni büntetésben.)Vagy talán azért kaptam a büntetést, hogy ahelyett, hogy élvezném a kaliforniai napfényt, szemtelenül mesterséges fényhez fordulok? Inkább ezért. Ráadásul két hete meg a mexikói öbölben süttettem a fenekem, a homokban és a balcsi meleg tengerben...

(Legközelebb pedig már erről írok végre, arról, ahogy életem legjobb blues énekese dalolt hasáról, mesélek majd az őrült New Orleansról, az alligátoros mocsárról és a végtelen tengerről, aminek épp itt a közepén állok..)