Nick Hornby_ Betoncsók
Az elején idegesített, hogy egy ifjú tinédszer szavait kell olvasnom, nem bírom azokat mostanság. Ám aztán azért belemerültem, mert őszintének éreztem, hisz mindennapi problémákról ír, gyerekkori anyaságról, gyermeki álmokról és az élet pofonjairól, gördeszkáról és egyedülálló anyákról, akiknek megint új pasija van. Ez talán a legrosszabb Hornby, de egy napra jó, bár mindenképpen fel kell készülni: egy kamasz írja. Valószínűleg Hornby gyerekkora nagyban becseng a történetbe, és valahogy úgy képzelem, hogy ő még most is ilyen kölyök. Ja, igen, hisz minden könyve erről szól. De azért van benne valami új. Az, ahogy egy kortárs helyzetet leír, őszintén, keresetlenül, gyorsan olvasható, s ha terhes tini lennék, biztos még jobban élveztem volna.
Szóval elmegy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése