Jelentem..

... vagyok, s köszönöm, jól.

S már megint kávézom, most igazit. Igaz, hogy kissé már késő van a koffeinhez, de olyan jó, és amúgy is ez már a negyedik ma, így édes mindegy.
Ella Fitzgerald szól, na meg egy kínai cigi is befigyel. Fejlődésről és annak ellentmondásosságáról olvasok. És arról, hogy Amerika, hogy zsákmányolja ki Indiát.Meg a Globális Észak a Globális Délt. És, hogy a mocskos kapitalisták irányítják a világot, tudatosan fenntartva a szegénységet. És, hogy az emberiség leggazdagabb egy százaléka birtololja a javak 40%-át, míg a szegényebb 50% csupán alig egy százalékon szűkölködik.

S lenne még mit mondani, de inkább máskor formálok majd erről véleményt. Addig is élvezzétek az életet, s menjetek el büdös kis magyar kocsmákba, például Jencihez , és igyatok meg egy jó nagy fröccsöt az egészségemre.

Nekem ehelyett a jövő egy késő esti mozizás, egy új román film, kiváncsi vagyok rá. Épp aktuális, mert a hétvégén kaptam egy kicsit a román lelkületből, amikor is román haverom házibulijában az általuk készített almabort, na meg egy arra járó orosszal vodkát ittunk, miközben román pálesszal kínálgattak, és megkóstolhattuk illatos libájukat is, amivel csak egy baj volt, egy egészen nagy baj: az, hogy a srácok Oaklandben, a belvárosi tavon fogták, saját kezűleg megfojtva, és egy nagy bárddal levágva. Madárinfluenza, szmog, libafos, mit számít, Kelet-Európa mindent kibír..